A különböző országok különbőző stratégiákat alkalmaztak a törvényi szabályozásnál. Az Egyesült Királyság például már 2005-ben megalkotta az online szerencsejáték törvényt, mely alapvetően sarkalja a piaci szereplőket, hogy legyenek jelen a piacon, de ugyanakkor szigorúan szabályozza hogy ezt milyen módon tehetik. Ezzel az angolok azt érték el, hogy a játékosok több száz online kaszinó közül választhat amikor játszani kiván, de ugyanakkor a világ legfejlettebb szerencsejáték felügyeletét is lábra állította, mely a játékosok érdekvédelmét látja el. Mindenki jól jár így. Aki játszani akar, hatalmas választékból válogathat, aki szolgáltatni akar, jelen lehet, az állam meg rengeteg helyről kap koncessziót, adót. Az angol megoldással gyökeresen ellentétes az Egyesült Államok szerencsejáték-törvényénének 2006-os szabályozása, mellyel gyakorlatilag ellehetetlenítette az online szerencsejátékokat. Az első szabályozások után nagyjából 14 évvel már minden ország megalkotta a maga szabályozását, amivel meghatározza, miként járulnak hozzá a közteherviseléshez az iparág szereplői illetve a játékosok maguk.

Magyarország se volt kivétel. Nagyjából 2006 környékén már sok tucat cég kínált online kaszinó és sportfogadás termékeket a magyar-ajkú közönségnek. 2014-ben viszont gyökeresen megváltozott a szabályozás, úgy modosítván a törvényt, hogy lehetőleg kiszorítsa a nemzetközi szereplőket a piacról (mintha jönne egy törvény, hogy csak Traubi Szodát lehessen kapni, Pepsi Cola-t ne ihasson a magyar…) Előszőr csak relatíve magas koncessziós díjakhoz akarták kötni a magyar piacon való jelenlétet. Amikor kiderült, hogy ezt a cégek többsége megfizetné, akkor viszont úgy módosították a törvényt, hogy csak olyan cég üzemeltethet online kaszinót amely valódi, fizikailag létező kaszinóval is rendelkezik Magyarországon (ilyennel köztudottan csak a kormányhoz közel álló pár üzletember rendelkezett). Ugyanebben az évben a szerencsejáték felügyelet elkezdett az online operátoroknak leveleket küldeni, amiben felhívták a figyelmüket arra, hogy hagyjanak fel a tevékenységükkel és ne fogadjanak el többé magyarországi játékosokat. Pár cég úgy döntött, nem fognak hadakozni, itt hagyják ezt a viszonylag szűk piacot, de jó néhány nagy renoméjú cég úgy vélte, ez a szabályozás egyértelműen ellentétes az Európai Únió alapvetéseivel, annak egyik sarokkövével, miszerint az áruk és szolgáltatásoknak szabad áramlását nem lehet protekcionista szabályozásokkal ellehetetleníteni, így továbbra is folytatták tevékenyégüket. Erre a szerencsejáték felügyelet szabálysértési bírságokat kezdett ezekre a cégekre kivetni, amit ezen cégek szépen el is kezdtek befizetni, és egyidőben az Európai Bíróságon a szabályozást megtámadni. Az oda-vissza adok-kapok folytatódott a kormány és a cégek közt. A kormány elkezdte blokkolni a cégek weboldalait (igaz, fura módon nem mindegyékét), mire azok meg elkezdtek alternatív linkeket üzemeltetni, amin a magyar játékosok továbbra is zavartalul tudtak játszani.

Jó pár nagy név, híres szolgáltató fordult az Európai Bírósághoz beadványokkal. Többek közt, a Pokerstars, a Bet365, az Unibet és az EnergyCasino. Többségük továbbra is folytatta a tevékenységét, miközben várván az EU bíróság itéletét, folyamatosan befizette a bírságokat (tudván, hogy azokat úgyis visszakapja, ha a bíróság az ő javukra itél – nem beszélve esetleges kárpótlás megitéléséről is). Mindeközben a kormány egyetlen egy cégnek kiállította a koncessziós engedélyt, Andy Vajna filmproducer, filmügyi kormánybiztos cégének, a Las Vegas Casino Ltd részére.